23.

dec. 21, péntek

Szerdán és csütörtökön semmi különös nem történt. Kivel menjek?; mit vegyek fel?;  egyedül megyek, nem hívtak el, ilyneket hallottam. De reggelemen lepődtem meg a legjobban. Stella fősulira ment, így csak hétvégén látom --> nem volt itthon. Anyu és apu már elmentek melózni, Napsi pedig előbb bement valami sulis dolog miatt.
*csöngetnek*

- Basszus, készülök! - ordítottam, de senki nem hallotta meg. Éppen lazán sminkeltem, és csak az egyik szememet kifestve rohantam le az emeletről. Az ajtó előtt Alex volt, egy csokor rózsával.
-Tudom, késő, de Bella, eljönnél velem délután a bálra? Tudod hogy szeretlek! - mondta ki, és megcsókolt.
- El, el. De gyere be amíg kész leszek.

És megvárt. A szokásosnál is gyorsabb voltam. A suliban ma is csak a bálról lehetett hallani. Na, és persze a rádiós srácok minden szünetben bemondták a megjelenést.

*bál*

- Állj pinkik. - szólt az egyik, a Gergő nekem és Lucának. - Hol a pink?? - kérdezte, mi meg megmutattuk hogy a kabátunk alatt. Amúgy a bál a tornacsarnokban volt.
Olyan hét óra körül bejelentette a másik fiú, Tomi: - A heti "párverseny" nyertesei pedig : Tóth Luca és Nett Ádám. Gratulálunk nekik.
Aranyosak is voltak, megérdemelték. A továbbiakban csak hallgathattuk Ádi poénjait, és jó sokat röhögtünk. Bezzeg a b-sek.... inkább csak rajtunk nevettek. Meg persze az helyettes dirinéni is néha-néha meglátogatott minket. Vagyis a fiúkat.

Első félév a L'amourban - nagyon jó. hamar elrepült az idő. Sokkal jobb fejek, mint általánosban. Ez csak természetes. Annál náluk csak jobb lehet.
Lassan karácsony - nagyon jó, mert akkor jönnek a nagyiék Londonból, és ők tudják mit szeretek. Na, meg mindig hoznak egy ki csokit. Hmmm.... nyami :) :)