16.

nov 26, kedd

A napom mosolygós, mint mindíg. Alex messze lakik ezért nem tudok reggel vele sétálni. Marci megígérte, hogy a reggel nem változik, ugyanúgy együtt megyünk suliba.  Megkérdeztem, hogy van e lány aki tetszik neki, és van... Azt mondta, hogy ismerem, csak azt nem árulta el hogy ki az...

 *Sulinál*

- Szépséges reggelt, hercegnőm. - jött oda egy pusziért Alex.
- Neked is, de nem vagyok hercegnő... /én/
- Jöttök be? Mert ha nem akkor Áron, te mindenképpen gyere! - röhögött Ádi.
- Mi is megyünk. /én/
És elindultunk befele. Akkor még nem tudtuk miért. Egyszer csak jön Péterfy aki ordítani kezdene, csak Ádi megöleli.

- Nett Ádám, már megint mit műveltél??? - kerdezte.
- Semmit, csak tudja, imádom magát! - röhögött. Áron videózta, mert eközben Ádi egy puszit nyomott a h. dirinéni fülébe. És kész! Akkor spuri volt, miélőtt elkapja Ádit, Áront, vagy akár minket.

A nap többi része olyan volt mint mindíg, Alex velem jött haza, és maradt egy kicsit.  Napsi dühöngött, hogy nekem miért lehet barátom, és neki miért nem. Anyu megmondta neki, hogy én már 15 vagyok, és a jegyeim sem romlanak, így azt teszek amit akarok.

Az este is csak a szokásos volt (skype, face stb...). Na, és persze a fáradtság megint megtalált. Hihihii...