3/1

szeptember 3., Kedd

Este későn aludtam el, mert sokat beszélgettem Marcival meg Lucával. Pinkes - feketés hangulatom volt, amihez a hajamnak is köze volt. (muhahaa...) Lementem a konyhába és összefutottam a hugicámmal.

 - Hát te nem...... hééé az az én nyakláncom. Azonnal add vissza! Hetek óta keresem!!!

 - Adja a franc! Találtam, enyém! - mondtam, mire majdnem felpofoztam.

 - Anyuuuu! Napsi megint lopkod tőlem! - ordítottam, amire talán Stella is felébredt.

 - Tévedés, találtam! - védte magát.

 Igazam volt. Stell tényleg felébredt. És anyu helyett anyu volt.

 - Mi probléma? - kérdezte.

 - Napsi ellopta a nyakláncom, majd megint elkezdte hogy "találta".... hol a szobámba? Azért ilyen hülye nem vagyok!

 - Napsi, add vissza a láncot, te meg, Bell siess, mert Marci már vár.

 - Persze, adjam vissza a láncot ő meg fiúkkal sétálgat?! Hah.... nem ér! - borult ki teljesen.

Hogy is van.... Oh Happy Day, Napsugaramnak küldeném....

- Hihihi.... - jött ki belőlem.

Kiléptem a kapun és tényleg ott várt Marci.

 - Szia! - nézett rám.

 - Szia! mondtam. - Hogyhogy nem Ádámékkal mész?

 - Ádit és Áront általánosból ismerem, Ádinak túl unalmasak a viccei, Áron meg folyton a telóján lóg. És különben is, valakinek vigyázni kell rád, hogy meg ne fulladj. - mondta, és megajándékozott egy szemtelen mosollyal.  Odaértünk a sulihoz a többiek furcsán néztek ránk, és egyszer csak Luca  ugrott a nyakamba, olyan üdvözlésképpen. Bementünk a suliba, de még az aulában elkapott engem Alexa.

 - Jobban teszed, ha leszállsz Marciről, mert Ő az enyém!!!

 - És ha nem száll le? - szólt valaki mögöttünk. Marci volt az, aki közben utánam jött, mert mondani akart valamit...

 - Mit csinálsz? Megvered? És különben is, mi az, hogy én a tiéd vagyok? Mi vagyok, egy darab süti???

 - Én nem.... - hebegett Alexa.

 - Te nem? Mit nem? - kiabált vele Marci.  - És mit szólsz ha én megcsókolom?

És akkor olyan  dolog történt, amit alig tudtam felfogni. Marci megfordult, közelebb lépett, megfogta az arcom, és nem tudom én hajoltam-e közelebb, vagy Ő, De MEGCSÓKOLT!!

Úristen.....

Akkor már csak annyit hallottunk, hogy Alexa üvöltve rohan fel a lépcsőn.

 - Vass Marcell, az igazgatói irodába, most!! - szólt Péterfy igazgató helyettes asszony.